A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budapest. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budapest. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. április 22., szerda

4 hely, amit imádok Óbudán


Immár több mint három éve annak, hogy Óbudára költöztem. Azóta ez a kerület a szívem csücske lett, már nehezen tudnám elképzelni, hogy máshol éljek. Nincs messze a belvárostól és a kerületben tényleg minden megtalálható, amire az embernek szüksége lehet. Most elárulom, nekem melyek a kedvenc helyeim.


1. Hajógyári-sziget

Nem, itt nem a Sziget Fesztiválra gondolok, hanem a kutyás gazdik paradicsomára, a VALÓDI szigetre fákkal, virágokkal, Duna-parttal. Emlékszem, először én is a fesztivál idején jártam itt, nem volt túl nagy élmény, csak a hatalmas porfelhő és az irdatlan nagy tömeg maradt meg belőle… No, és persze az, hogy milyen óriási terület, alig találtam meg a kifelé vezető utat.



Ma viszont már nem tudnék eltévedni rajta. Azóta számtalanszor sétáltam át a K-hídon (bár mindig kicsit félve, mert a járda meglehetősen hepehupás, ráadásul kisebb-nagyobb rések vannak közötte), és jártam be az egész területet. Mindig elmegyek a legészakibb pontjáig, amit a fesztivál idején csak Sziget Beachnek titulálnak. Imádom azt a nyugalmat, ami ott van, szeretem nézni a vasúti hídon át közlekedő vonatokat és a csendesen elsuhanó hajókat.



Nagyon érdekes látni azt is, néhány nap alatt mennyit képes emelkedni vagy épp apadni a folyó vize. Van, hogy egész sokáig el lehet sétálni a kavicsos parton, máskor pedig már fentebb, a fák tövét nyaldossa a víz. Emellett minden évszakban más-más arcát mutatja a sziget, a legszebb természetesen tavasszal: a bejárati résznél ilyenkor gólyahír és százszorszép borítja a mezőt.



2. Kiscelli parkerdő

Bevallom, ezt a helyet csak nemrég fedeztem fel, egy barátnőm ajánlotta, de azonnal az egyik kedvencemmé vált. Közvetlenül a Kiscelli Múzeum mögött található, hogy idáig eljussunk, egy meglehetősen meredek utat kell megtennünk. De megéri: egy igazán nyugalmas, feltöltődésre kiváló helyről van szó.



Itt találhatóak a kiscelli kálvária stációi, a Golgota szoborcsoport és a Szent Vér-kápolna, és a 15 hektáros parkerdőn egy turistaút is áthalad. Vannak kijelölt helyek sütögetésre és több pad is van, ahova letelepedhetünk pihenni vagy könyvet olvasni. Sokan jönnek ide kerékpárral, de rendszerint futókkal is találkozhatunk. Tökéletes hely arra, hogy kiszellőztessük a fejünket és visszanyerjük lelki békénket.



3. Fő tér

Mit is mondhatnék? Imádom a Fő tér hangulatát. Még a macskaköveit is, pedig hányszor kellett magasabb sarkú cipőben átvágtatnom rajta, hogy elérjem a HÉV-et… Azt sem bánom, ha a Városháza előtt gyülekező esküvői csoportot, vagy a karácsonyi ünnepi forgatagot kell kerülgetnem. Szeretem, hogy mindig pezseg az élet, nyáron szinte minden hétvégén van valamilyen esemény: komoly- és könnyűzenei koncertek, gasztroprogramok, bor- és sörfesztiválok. Minden télen jégkorcsolya-pályát állítanak fel és bátran kijelenthetem, az itteni vásár minőség szempontjából is a legjobb és leghangulatosabb egész Budapesten.


4. Római kori emlékek

Bárhova nézünk, szinte mindenhol ókori romokra, emlékekre bukkanunk Óbudán. Igazán különleges látványt nyújtanak a régi római oszlopok és közvetlenül mellettük a 80-as éveket idéző tízemeletes panelházak. A Flórián téri aluljáróba nemcsak a lángosos miatt érdemes lemenni (megjegyzem, az is messze a legjobb a városban, soha ilyen finom lángost még nem ettem), hanem a római kori katonai fürdő maradványai miatt is. Az egykori Thermae Maioresnak 15 ezer négyzetméter az alapterülete, és ingyenesen látogatható. Ha feljövünk az aluljáróból, hasonló látvány fogad bennünket, a parkban találjuk a legiotábor déli kapuját egy csodálatos oszlopsorral.


Innen egy tízperces sétára, a Pacsirtamező utca mellett van a katonai amfiteátrum. Körüljárhatjuk, minden oldalról lefotózhatjuk, de érdemes be is menni: egészen különleges atmoszférája van. Ami pedig a méreteit illeti, hatalmas: az aréna átmérője a Colosseuménál is nagyobb.



Kapcsolódó bejegyzések:



2016. szeptember 10., szombat

5 érdekesség, amit nem tudtál Budapestről

Tudtad, hogy eredetileg a körút helyén hajózható Duna-csatornát terveztek? És azt, hogy a városligeti Vajdahunyad vára először fából készült el? Ezekről és további budapesti érdekességekről is olvashatsz ebben a blogbejegyzésben!


Hajózható csatorna az Oktogonnál

Ma már nehezen tudnánk elképzelni, de az Oktogon környékére eredetileg hajózható Duna-csatornát terveztek. Végül azonban a magas költségek miatt elvetették az ötletet, és így épült meg helyette a körút.

Budapesti kéregvasút

1896-ra, a millenniumi ünnepségekre készült el (London után) az európai kontinensen elsőként a földalatti vasút Budapesten. Ez nem más, mint egy úgynevezett kéregvasút, hiszen ellentétben a többi fővárosi metróvonallal, ezt nem alagútba építették. Hatalmas árkot ástak, majd azt födémmel borították.

Fából készült Vajdahunyad vára

A városligeti Vajdahunyad vára szintén az 1986-os millenniumi ünnepségekre készült el Alpár Ignác tervei alapján. Az építészt arra kérték, készítsen egy olyan épületet, amely egyesíti az összes művészeti stílust. Ő pedig nem tett mást, mint végigjárta az országot és végül tökéletes összhangba rendezte a különböző elemeket. Az épületcsoporton felfedezhetőek román, gótikus, reneszánsz és barokk stíluselemek is. Érdekesség, hogy eredetileg fából készült, majd akkora sikert aratott, hogy maradandó anyagokból, kőből és téglából is felépítették a Városligeti tó mesterséges szigetén.


Mocsár a Városliget helyén

A Városliget egykor Ökrösdűlő névre hallgatott. A terület nem volt más, mint egy legelő, benne egy mocsárral. 1755-ben fel akarták számolni a mocsarat, de a fűzfaültetés kudarcba fulladt, mert senki nem gondozta a növényeket. Végül II. József korában történt meg a csatornázás és a fásítás, de a tényleges parkosítás (útépítés, tó kialakítása, stb.) csak a XIX. században, József nádor tevékenysége nyomán kezdődött el.

A hölgyek nem korcsolyázhattak


1870-ben nyitotta meg a kapuit a Városligeti Műjégpálya, Európa legöregebb és legnagyobb szabadtéri mesterséges korcsolyapályája. Ekkor azonban még illetlenségnek számított, ha egy hölgy korcsolyázott, ezért többnyire férfiak használták. Báró Eötvös József volt az, aki először kijelentette, hogy a nők számára is nagyon fontos a friss levegőn végzett testmozgás. A jégkorcsolyázás virágkora csak azután kezdődött, hogy mindkét nem birtokba vehette a pályát.



Kapcsolódó bejegyzések: 

A Városliget tavasszal

4 hely, amit imádok Óbudán

2012. április 25., szerda

A Városliget tavasszal


Nagyjából egy hete kezdetét vette a Ligeti Programok 2012 nevű rendezvénysorozat Budapest második legnagyobb közparkjában, a Városligetben. Ezen alkalomból – a kissé borongós idő ellenére – én is kilátogattam egy séta erejéig, hogy a rügyező, virágzó fák között levezessem a hétköznap felgyülemlett feszültséget.


A fővárosi lakosok egyik legnépszerűbb pihenőhelye nemcsak a passzív kikapcsolódást teszi lehetővé, hanem nevezetességeivel rengeteg aktívan eltöltendő programot is kínál számunkra. A Fővárosi Állat- és Növénykert, a Vidámpark és a Nagycirkusz mind-mind remek lehetőséget szolgáltat arra, hogy néhány órára kiszabaduljunk a zsúfolt utcák és panelházak rengetegéből.


A Városliget mai kinézetét tulajdonképpen a XIX-XX. század fordulóján, a millenniumi ünnepségsorozat idején nyerte el, ekkorra fejeződött be ugyanis az a hatalmas építkezés, amelynek köszönhetően rengeteg itt található építmény emelkedett, mint például a Vajdahunyad vára, a Hősök tere, a Millenniumi emlékmű, a Szépművészeti Múzeum vagy éppen a Műcsarnok.


A Széchenyi gyógyfürdő területe nagyjából 6000 négyzetméteren terül el. A patinás épületen belül csaknem húsz termálvizű medence, néhány kút és egy kórház is működik. Emellett a fürdő területén különböző gyógykezelésekkel is várják a gyógyulni vágyókat.


A Műjégpálya építésének ötlete – talán nem is gondolnánk – már a XIX. század elején megszületett. A mai jégpálya elődjét 1869-ben nyitották meg a csodálatos Városligeti-tó egy részén, azonban ez egy sajnálatos baleset következtében leégett. Ezután kezdték el építeni a ma is látható gyönyörű épületet, Lechner Ödön tervei alapján.


A Vajdahunyad vára a Városligeti-tó által körülvett szigeten terül el. Maga az épület több részből tevődik össze: a magyar építészet történetét hivatott ábrázolni. Már a bejáratnál érdemes megállni néhány pillanatra, a nagyjából tíz méter hosszú kapu látszólag csapóráccsal van felszerelve, ez azonban csak utánzat: a kapu valójában nem zárható.



Az épületkomplexum udvarán található a római stílusban épült úgynevezett Jáki kápolna. Bélletes kapuzata a Jáki templomot utánozza. A kápolnában rendszeresen tartanak szentmiséket, ezen kívül gyakoriak itt a rendezvények, a romantikus kis épület nem meglepő módon esküvők közkedvelt színhelye.


Gótikus stílusban épült a Hunyadi-udvar. Itt található Mátyás és Beatrix domborműve, a boltíves loggia csipkézett motívumokkal, Károlyi Sándor „kalapos” szobra, illetve a főhomlokzatot meghatározó torony, ami a Vajdahunyadon lévő eredetinek a másolata.



A harmadik fellelhető stílusirányzat, a barokk jegyeit mutatja a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyönyörű épülete. A múzeummal szemben pedig egy csuklyás alak: Anonymus, IV. Béla névtelen jegyzőjének és történetírójának szobrát találjuk.



Ha még nem lenne elég a nevezetességekből, elsétálhatunk a szintén a Városligetben található – nagyszabású koncerteknek helyet adó – Petőfi Csarnok mellett a Közlekedési Múzeumhoz. Ha pedig egyszerűen csak pihenni szeretnénk, heveredjünk le egy pokrócra és szívjuk magunkba a friss tavaszi levegőt…