Könyvajánló

Cheryl Strayed - Vadon 

Ezermérföldes utam önmagamhoz

Cartaphilus Könyvkiadó (2015)

Hamarosan!

*****

Könyvek az El Caminóról

Az utóbbi időben egyre inkább késztetést éreztem, hogy minél többet olvassak a Szent Jakab-útról, azaz az El Caminóról. Kíváncsi vagyok, mások miért vágnak bele, mit élnek át az úton, milyen irányban változtatja meg az életüket a végtelennek tűnő gyaloglás, hogyan lehet megtenni ezt a hatalmas távot, hogyan készültek fel rá, mi az, amire érdemes figyelni útközben, milyen nehézségekkel kell szembenézni, mit látnak az út során és milyen tájakon haladnak át. Két ilyen témájú könyv is a kezembe került az elmúlt hónapokban, egyik Sándor Anikó műve, az El Camino, a másik pedig Carmen Rohrbach könyve, Az égi ösvény.

Sándor Anikó - El Camino

Az út, ami hazavisz

Jaffa Kiadó (2011)

Elsőként a magyar újságírónő, Sándor Anikó írását olvastam végig, amelyről csaknem ódákat zengnek az internetes fórumok. Lehet, hogy emiatt túl sokat vártam tőle, de végül kissé csalódást okozott számomra. Tény, hogy nagyon olvasmányos, egy-két nap alatt végezni lehet vele, ám mégis hiányérzetem maradt utána. Az írónő maga is úgy fogalmaz, „ha más meséli, amit ott átéltem, azt mondom, túl színes a fantáziája”, és ezzel egyet kell, hogy értsek, hiszen pontosan olyan dolgokról ír, amelyeket laikus ember csak akkor hisz el, ha saját maga tapasztalja. A szerző az életét vetíti ki az út során megélt eseményekre, illetve azokkal próbálja megmagyarázni, mi miért történt a múltjában. Ráadásul a mű nagy része arról szól, hogy bemutatja, kikkel ismerkedett meg az úton és milyen kapcsolatot alakított ki velük. Hiányoltam az út pontosabb leírását és a táj részletesebb lefestését.

Carmen Rohrbach - Az égi ösvény

Geographia Kiadó (2012)

Ezzel szemben Carmen Rohrbach műve a másik véglet. Az írónő sokkal kisebb részt szentel könyvében az útitársai bemutatásának (úgy tűnik, jóval kevesebb emberrel találkozott útja során), nem sokat ír korábbi életéről és belső gondolatairól, érzelmeiről, viszont telezsúfolja művét már-már túlságosan száraz történelmi tényekkel, amelyeket hosszú oldalakon keresztül olvashatunk. Ez kissé fárasztó lehet azok számára, akik egy könnyedebb, olvasmányosabb írásra vágynak. A könyv nem a belső utazásról szól, hanem egyfajta színes történelemkönyvként funkcionál, amelyben a legkisebb spanyol település és templomocska eredetét is megismerhetjük. A végét pedig kissé összecsapottnak találtam, a szerző indokolatlanul beletett egy-két személyesebb, oda nem illő bekezdést (ha addig hanyagolta ezeket a témákat, akkor a végén miért volt erre szükség?), végül pedig pont arra nem derül fény, megkapta-e az úttól azt, amit várt és tényleg megváltoztatta-e az életét, esetleg más emberré vált-e, mint korábban volt.

*****

Lantos Gábor - 100 nap északon

Riport, kaland, kihívás

(Kék Európa Stúdió, 2013)

43703 km. Ennyi utat tett meg közel száz nap leforgása alatt a Magyar Rádiónál már több mint 23 éve tevékenykedő Lantos Gábor. Ráadásul nem is akárhol: fent, a csodás északon. Összesen hét országban járt, Európa legészakibb részein. Élményeit, tapasztalatait papírra vetette, és így született meg a 100 nap északon című könyv.

A szerző a londoni olimpia idején döbbent rá arra, mi is az, ami hiányzik az életéből: egy időre eltűnni itthonról, és megélni az álmait a hűvös, ámde varázslatos északon. 99 éjszakát töltött a Couchsurfing közösségi oldal segítségével ismeretlen embereknél, akik önként és ingyen kínálták fel neki üres kanapéjukat.

A kiadvány lapjain kivándorló, boldogságukat kereső magyarok és tősgyökeres északi emberek lebilincselő élettörténeteit ismerhetjük meg, valamint felfedezhetjük a hatalmas kontrasztot hazánk és az észak-európai népek élete között. Megtudhatjuk, hogyan lehet élni egy olyan helyen, ahol hónapokig nem kel fel a nap, és azt is, milyen íze van a bálnának.

A fotókkal gazdagon illusztrált könyv letehetetlen, én mégis arra buzdítom az olvasót, ne rohanjon vele, ne végezze ki néhány nap alatt. Élvezzük, ahogy Lantos Gábor hű leírásai által egy kicsit mi is az utazás részeseivé válunk. Lassan, naponta egy-két fejezetet elolvasva ízlelgessük, kóstolgassuk a hűvös, északi élet mindennapjait. A siker garantált: nem lesz olyan olvasó, aki ne kapna kedvet egy hasonló utazáshoz.