Tudtad, hogy eredetileg a körút helyén hajózható
Duna-csatornát terveztek? És azt, hogy a városligeti Vajdahunyad vára először
fából készült el? Ezekről és további budapesti érdekességekről is olvashatsz
ebben a blogbejegyzésben!
Hajózható csatorna az Oktogonnál
Ma már nehezen tudnánk elképzelni, de az Oktogon környékére
eredetileg hajózható Duna-csatornát terveztek. Végül azonban a magas költségek
miatt elvetették az ötletet, és így épült meg helyette a körút.
Budapesti kéregvasút
1896-ra, a millenniumi ünnepségekre készült el (London után)
az európai kontinensen elsőként a földalatti vasút Budapesten. Ez nem más, mint
egy úgynevezett kéregvasút, hiszen ellentétben a többi fővárosi metróvonallal,
ezt nem alagútba építették. Hatalmas árkot ástak, majd azt födémmel borították.
Fából készült Vajdahunyad vára
A városligeti Vajdahunyad vára szintén az 1986-os
millenniumi ünnepségekre készült el Alpár Ignác tervei alapján. Az építészt
arra kérték, készítsen egy olyan épületet, amely egyesíti az összes művészeti
stílust. Ő pedig nem tett mást, mint végigjárta az országot és végül tökéletes
összhangba rendezte a különböző elemeket. Az épületcsoporton felfedezhetőek
román, gótikus, reneszánsz és barokk stíluselemek is. Érdekesség, hogy
eredetileg fából készült, majd akkora sikert aratott, hogy maradandó
anyagokból, kőből és téglából is felépítették a Városligeti tó mesterséges
szigetén.
Mocsár a Városliget helyén
A Városliget egykor Ökrösdűlő névre hallgatott. A terület
nem volt más, mint egy legelő, benne egy mocsárral. 1755-ben fel akarták
számolni a mocsarat, de a fűzfaültetés kudarcba fulladt, mert senki nem
gondozta a növényeket. Végül II. József korában történt meg a csatornázás és a
fásítás, de a tényleges parkosítás (útépítés, tó kialakítása, stb.) csak a XIX.
században, József nádor tevékenysége nyomán kezdődött el.
A hölgyek nem korcsolyázhattak
1870-ben nyitotta meg a kapuit a Városligeti Műjégpálya,
Európa legöregebb és legnagyobb szabadtéri mesterséges korcsolyapályája. Ekkor
azonban még illetlenségnek számított, ha egy hölgy korcsolyázott, ezért
többnyire férfiak használták. Báró Eötvös József volt az, aki először
kijelentette, hogy a nők számára is nagyon fontos a friss levegőn végzett
testmozgás. A jégkorcsolyázás virágkora csak azután kezdődött, hogy mindkét nem
birtokba vehette a pályát.
Kapcsolódó bejegyzések:
A Városliget tavasszal
4 hely, amit imádok Óbudán
